Nem is tudom sírjak -e, vagy nevessek azon ami mostanában sztrájk téren folyik minálunk. Sztrájk, ismétlem ezt a szót, mert nekem keserű Ízt hagy a számban. Már megint az egyszerű ember szívja meg. Akinek az egyetlen eszköz amit felhasználhat arra, hogy bejusson munkahelyére, iskolájába a tömegközlekedés.
Persze, hogy tenni kell valamit a járatritkítások ellen, de ez a sztrájk nem fog megoldani semmit. És ott leszünk/lesznek ahol eddig.
Lesz még egy, aztán még egy, aztán még vagy ezer, és megint nem fog semmi történni.
És még Uri Geller hatalma is kevés lesz, hogy bejussunk a városba. Itt tartunk, 2008-ban Budapesten Magyarországon, Európa szívében. Az emberek meg csak azt hallják, hogy a BKV vezír már megint milliókkal lett gazdagabb, és az átlag ember megint le van szarva. Remélem nincs igazam, remélem holnap eljutok a munkahelyemre.
Ha nem, lesz egy „szabadnapom” amit majd le dolgozok ha kell. Kell???...
Képek - bkvfigyelo.blog.hu
