Nagyító

Nem írtam egy ideje, pedig néha szüksége van az embernek egy közvetítőre. Egy olyan eszközre, amely segít neki abban, hogy kiírja búját, baját. No nem történ semmi eget rengető, csak elköteleztem magam. No nem az én kis drágaságom mellett /umm ez egy kicsit rosszul hangzott :)/. A lényeg az, hogy egy ideje küzdök a dohányzással. Nem olyan régóta füstölök, de elég régóta ahhoz, hogy számomra gondot jelentsen. Gondot igen, mert bármilyen nehéz is bevallani, de kezdek a rabja lenni, és ez az amit nem tudok elviselni. A tudat, hogy van valami ami irányít, vagy befolyásol. Erről sokat beszéltem álmaim asszonyával, persze nagyon megértő volt, és abban maradtunk, hogy megkérdezzük egy doki ismerősünket. Na de ha nem vagyok képes egyedül úrrá lenni saját szenvedélyeimen, akkor milyen ember vagyok én? Kipróbáltam mindenfélét, azt kell mondanom, hogy tényleg mindenfélét, de nem használt, nem is ártott... Ekkor döntöttem úgy, hogy hallgatok az asszonyra, és elmentem egy orvoshoz, aki meglepetésemre, nagyon kedves és megértő volt /azt hittem majd leharapja a fejem, amiért úgy gondoltam egyedül képes leszek megoldani a problémát./. Sok jó tanáccsal látott el, egészséges életmód, sport, séta esténként, és azt is, hogy találkozzak olyan emberekkel, akik ugyanabban a cipőben járnak mint én, mert ők megértik min megyek keresztül. Így is tettem, heti kétszer lejárok egynéhány társammal csocsózni. Az egyik ilyen összeröffenésen beszélgettünk arról, hogy ki mit próbált már ki annak érdekében, hogy leszokjon. Az egyik „társ” Lóri mesélt a nikotinmentes „megoldás”-ról, amit én is használok. Egy szájtot /http://www.eroaleszokashoz.hu/ talált, ahol erre szakosodott dokihoz lehet „fordulni” mindenféle kérdéssel, ezért ezt ajánlom nektek is. Sokkal jobb lenne ez a világ is, ha az emberek ennyire törődnének másokkal. Legalább egy kicsit. No de nem válthatjuk meg az egész világot ugye? Talán.

Itt a május, lassan véget ér a tavasz, jön a nyár, csiripelnek a madarak, itt az érettségi. Stressz, fáradtság, izgalom. Nyakig kinyalva /na ne tessék valami csúnyaságra gondolni/ utált, vagy kedvelt tanárok előtt, feszengve. Örüljenek, hiszen jobb esetben, semmi más dolguk nincs mint tanulni, nem kell izgulni, hogy be tudják e fizetni a számlákat, jut e majd kenyérre, vagy éppen ruhára a gyereknek. Ami azt illeti, nagyon nem is kellett megerőltetni magukat, figyelemmel kísérve a mostani matek érettségit, azt kell mondanom még egy kilencedikesnek sem lett volna problémája a megoldásokkal. A sikeres matek érettségi feltétele 20 pont volt, amit könnyen összebogarászhattak a kis purdék néhány egyszerűbb feladat megoldásával. Persze hozzá kell tennem, hogy 80 ezer érettségiző diák közül 3 ezren Írtak csak emeltszintŰ matek érettségit, de még ez sem magyarázza annak egyszerűségét. Változnak az idők, a gyerekeket kímélni kell, nem érdekes, hogy nem tanulnak meg logikusan gondolkozni, vagy hogy nem küzdenek meg semmiért. Ez lesz aj új generáció, vagy inkább DEGENERÁCIÓ?

Kultúra, kinek ezt jelenti kinek azt, néhány napja sokaknak bosszúságot, illetve inkább Schiffer János javaslata okozott kisebb nagyobb felháborodást. Nemrégiben felröppent az a hír, hogy bevezetik az internetadót, ami a mostani árak kulturális járulékkal való sújtását jelenti.Persze ésszerű miért is kéne ezen kiakadni, és egyébként is, minek sír a szánk, örüljünk, hogy még van mivel neteznünk. Ezek után Schiffer előjött a nyakkendő, öltöny, kosztüm és más ruhadarabok kulturális megadóztatásával, ami később süket fülekbe ütközött. Hogy miért, azt hiszem egyértelmű. A net adó kb 0,8 % os drágulást jelentene /nem biztos forrás, saját labilis emlékeim mondattják velem : ) / ami talán nem lenne nagy összeg, mennyi az max.pár száz forint, de, és itt most nagyon nagy de jön. Mit gondolnak, miféle adókkal akarják még sújtani az eccerü publikumot, ennyire sok idejük van, vagy már semmi értelmes nem jut az eszükbe.

-Te Józsi, mi legyen találjunk már ki valamit, hát nem lehet, hogy nem tudunk még egy két száz millát legombolni ezektől az idiótáktól. Vezessük be a mitesszer adót, ezek a ragyás kölkök nem mernek emberek közé menni, ezzel súlyos ezreket vonva ki az állam kasszából.

Ezt ugyan saját beteg elmém szülőtte, nem tudom mi jöhet még, lassan már luxus lesz enni is, nincs messze az a nap mikor már nemcsak az étel után, hanem levegő után is adót kell fizetni. Adó adó hátán, miközben lassan megfulladunk.

Képek - Internet

Forrás - Index.hu

Megint kényszerpihenőn, most egész napra, úgyhogy előjött a háváj dizsi filing. Asszony lement Pécsre még tegnap, úgyhogy mással kellett magam elfoglalnom.

Ami nem egyszerű, hiszen egy érzékeny entellektüel, mivel is foglalhatná le magát. Höhöhö jól van kicsit elszállt velem a ló.

Úgyhogy most teljesen belemásztam az internet nyújtotta örömökbe, no nem kell semmi huncutságra gondolni, nem Sarah Gold legújabb videóját guglizom. Ha van egy két percem, és netközelben vagyok akkor biza, idiótábbnál idiótább videókat keresgélek. A mai gyöngyszem pedig ez lenne.

 www.youtube.com/watch

 
Hát, lehet hogy csak én vagyok így vele, de nekem bejött, erőteljes és vicces, lehet, hogy a srác karaktere teszi. És valljuk csak be, kell ez a kis bolondozás, addig sem gondolunk arra, mi van körülöttünk, nem gondolunk a sztrájkra, vagy arra, hogy még mi jöhet ezek után.

Videó - Youtube.com

Képek - Internet

Ma van az én drága egyetlenem születésnapja. Ezért aztán olyat teszek, amit nemigen szoktam. Sütni fogok, remélem meglepem, vele. A buli este lesz, így van időm még bőven. A blogot nem olvassa, remélem legalábbis :)

A süti amit találtam pedig a következő:

Kávétorta

Hozzávalók:

1 db 6 tojásos kávés (vagy csokoládés) piskóta tortalap

Krém:

4 adag erős kávé

0.5 liter tejszín

1-2 evőkanál porcukor

1 csomag zselatin

Elkészítés:

A kávét elkészítjük, ízlés szerint édesítjük, és hűlni hagyjuk.

A tejszínt keményre verjük, cukorral ízesítjük, majd a kevés vízben, kis lángon feloldott zselatinhoz adunk belőle 3-4 kanállal, és így keverjük óvatosan a többi habhoz, a kávéval együtt.

A tortalapot a krémmel megtöltjük, tetejét és oldalát is bevonjuk.

Csokoládéval, tejszínhabbal, kávészemekkel díszíthetjük

Egyszerűnek tűnik, remélem nem rontom el nagyon, de mint tudjuk a szándék a fontos. Vagy nem? Na jó ezen most nem kezdek el bölcselkedni, irány a konyha.

Forrás - http://www.allatokkedvencek.eoldal.hu

Képek - http://www.allatokkedvencek.eoldal.hu

Nem is tudom sírjak -e, vagy nevessek azon ami mostanában sztrájk téren folyik minálunk. Sztrájk, ismétlem ezt a szót, mert nekem keserű Ízt hagy a számban. Már megint az egyszerű ember szívja meg. Akinek az egyetlen eszköz amit felhasználhat arra, hogy bejusson munkahelyére, iskolájába a tömegközlekedés.

Persze, hogy tenni kell valamit a járatritkítások ellen, de ez a sztrájk nem fog megoldani semmit. És ott leszünk/lesznek ahol eddig.

Lesz még egy, aztán még egy, aztán még vagy ezer, és megint nem fog semmi történni.

És még Uri Geller hatalma is kevés lesz, hogy bejussunk a városba. Itt tartunk, 2008-ban Budapesten Magyarországon, Európa szívében. Az emberek meg csak azt hallják, hogy a BKV vezír már megint milliókkal lett gazdagabb, és az átlag ember megint le van szarva. Remélem nincs igazam, remélem holnap eljutok a munkahelyemre.

Ha nem, lesz egy „szabadnapom” amit majd le dolgozok ha kell. Kell???...

Képek - bkvfigyelo.blog.hu

„A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.”

Ismét eltelt egy év, sok mindent tudhatunk magunk mögött. Sztrájk, tüntetések, BKV botrányok, Celeb allűrök, népszavazás és még sok-sok egyéb. No nem őrültem meg, én is tudom, hogy nincs Szilveszter, nem vettem elő az anyós nyelvet, és nem szopkodtam össze az ünnepi pohárkészletet sem.

Ma éjjel kezdetét vette a nyári időszámítás, egy órával kellett előreállítani a vekkereket. A tegnap esti Uri Geller sóban viccesen megjegyezte a mester, hogy mindenki állítsa át óráját, mert ő sem képes mindenre. Persze azért a bekészített kanál nem görbült meg a zajláda tetején, és a kép sem remegett. Titokban ugyan azt reméltem, hogy megnyílik a föld, Uri át teleportál a retekklubhoz, és mentális hatalmát bevetve szünteti meg az összevagdosott filmek halmazát. Nem Így lett, de ki tudja, talán majd jövő héten.

Visszatérve az óra manipulációhoz, sok értelme már nincs. Azért vezették be a múlt században, hogy megtakarítsanak egy kis energiát. Így egy órával kevesebbet kellett világítanunk. Manapság azonban sokat nem ér. TV, számítógép, hüütttőőő meg mifene, ezek mennek éjjel s nappal, Így sok értelme nincs az óraállítgatásnak, de „ősi román szokás” így aztán maradt.

Aki eddig nem tette volna meg, vagy olyan őskövületet használ ami nem állítja át magát, annak itt az ideje, hogy megtegye.

Itt a húsvét, sonka, tojás, ital, mulatság tánc és mifene. Fél részeg emberek, egyik kezükben nejlonszatyorral, másikban egy üveg szesszel, mennek meglocsolni az összes hölgyeményt akivel valaha találkoztak. Megint csak a multik jártak jól, fogyott a sonka, tojás, csokinyúl és annak plüss változata. No de nem akarom elrontani a hangulatot ezért szeretnék mindenkinek nagyon Kellemes Húsvétot kívánni.

És hogy hozzájáruljak valamivel én is az ünnephez, itt van egy két locsolóvers.

Locsoláskor arról szól a fáma,

Hogy minden leány örüljön máma.

Az örömöt én is csak növelni jöttem,

Mint meg annyian előttem, s mögöttem.

Az életről szólnak e napok,

De életvizet sajna, sehol sem kapok.

Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,

Gondolom ezt itt sem fogadják haraggal.

Ennek tehát illata nincsen,

De tiszta szívvel adom, ez minden.

Versem végéről nem feledhetem a kérdést,

de ide az bizony nem rímel,

Így hát külön teszem fel:

Szabad-e locsolni?

Egy éve volt húsvét,

Így emlékszem vissza,

Sok leányzó azóta is

A kölni vizet szidja.

Gondoltam hát, nem kell kölni,

Fulladjon más a szagától,

Ez a víz majd elpárolog,

Úgy bizony, magától.

Akit ezzel meglocsolok,

Nem hervad el soha,

Mert mint tudjuk, az a növényekre jellemző.

Szabad-e locsolni?

Jó napot minden kedves hallgatónak!

Ismét itt a húsvéti nyereményjáték!

A kérdésünk egyszerű, s nem titok,

Ha jól válaszol, itt s most,

Helyben hozzájuthat nyereményéhez:

Egy locsoláshoz.

A kérdés tehát: Szabad-e locsolni?

(A válasz helyes!)

Képek - Internet

Versek - Internet

Tudom nem a legjobb szokás ha az ember olvas a wc-n, de istenem, pasiból vagyok szoktam, ahogy Al Bundy is két reklám spot között.

Egészen tegnapig nem is gondoltam volna, hogy mennyire veszélyes is lehet ez. Persze nem az olvasásról van szó. Sokan halhattak arról, hogy egy nő két évig trónolt a wc-n. Hogy miért, azt csak találgatták, viszont az, hogy a barátja, nem tett semmit két éven keresztül elgondolkodtató. Sokan azt hihetik, hej micsoda pasi, két évig mellette maradt, gondozta, etette, mint valami helyhez kötött pincsikutyát.

Nekem egész más dolgok jutottak az eszembe.

A csávó élte életét, de vajon mit mondott a nő ismerőseinek, vagy a saját baráti körének?

Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy miért várt ennyit, míg kihívta a mentőket. Az ő állítása szerint, szíve hölgye azzal igérgette, hogy majd holnap kijön. Ez ment évekig, és csak azért nem érintette őt kellemetlenül a területi foglalás, mert két mellékhelyisége van. Azt kell mondanom őrült egy világban élünk. Félőrült gnómokkal, wc-be számüzőtt amazonokkal, és még körül sem néztünk idehaza igazán.

Forrás - Index

Képek - Internet

Videó - Youtube.com

Valamelyik nap láttam egy fikuszt, ahol Uri Geller legújabb só műsorát harangozta be. Mindig is csodáltam Uri-t, hatalmas mentális büvereje miatt, amivel ámulatba ejtette /köztük engem is/ az embereket.

Mikor először láttam, anyám legnagyobb örömére a háztartás összes kanalát a szobámba rejtve próbáltam rájönni mágikus, illetve mentális hatalmának nyitjára. Kicsit ugyan elhajlottak a kanalak, de ezt annak tudtam be, hogy a kezem hőjétől lágyult meg a fém.

Most a teve kettő jóvoltából egy „mentalista valóságsóban” gyönyörködhetünk március 29.-től, amely só már bejárta sikeresen az Egyesült államokat is.

Talán fény derül egy két rejtélyre. Ha meg nem, akkor csodálhatjuk az elme hatalmát. Amely korlátlan, legalábbis az egyik induló ezt hangoztatta. Igaz csak tévén keresztül, de én is részese lehettem egy két „csodának”. Aki nem hiszi, járjon utána, akad néhány videó a témában. Sokan fognak kétkedni abban biztos vagyok kérdés, hogy tudatlanság, vagy hitetlenség miatt. Majd meglátjuk.

Forrás - Index/Velvet

Képek - Internet

Videó - youtube.com

Nem tudom ki hogy van vele, de vannak filmek amiket muszáj látnom, az első hullámban méghozzá eredeti nyelven, mivel azonban a párom nem igen kedveli az akció filmeket, azonos időben, de külön filmre szoktunk jegyet váltani a hozzánk közeli pláza ojjektumba. Nem mondom, nincs is jobb annál, mikor az asszony nélkül egy tálca popival és egy littyós kólával beülhetek egy kellemesen süppedő plüss szőnyeges székbe tudván, hogy párom ugyancsak jól mulat valamelyik szipogós, romantikus filmen, néhány teremmel arrébb. Sokan furának tarthatnák, de egy jó kapcsolat alapja a kölcsönös bizalmon felül az is, ha tudunk egymástól külön is kúltúrálódni. A film pedig, ami engem elsodort drága szerelmem mellől nem más, mint John Rambo legújabb kalandja.

Láttam az összes részt, számomra John Rambo nem más, mint a megtestesült hős. A First Blood- ot sajnos kazettán láttam elősszőr, mivel mikor kijött a mozikban még igencsak benne voltam a gügyögős korszakban. De bepótoltam az összeset jó néhányszor azóta is. Akkoriban, mindenki piros fejpántot vetetett magának Rambó késsel, mert az akkora franyaság, hogy az embernek máris kedve támadt a sárban hemperegni, aminek persze otthon mindig egy hatalmas pofon volt az ára, amit hősiesen elviseltünk, hiszen John Rambó sem bőgte volna el magát egy kis pofozástól.

Hogy őszinte legyek sok éven keresztül vártuk a folytatást, de nem jött el a megfelelő idő, vagy a kellő igény. Talán Sztallónének lett elege, mindenesetre mikor meghallottam, hogy hamarosan nálunk is vetíteni fogják a folytatást, eldöntöttem, hogy látnom kell, méghozzá az első vetítések során. Előtte persze megnéztem megint az összes részt, miért is ne, nem mintha nem lennék eléggé megszállott már Így is.

Eljött hát az idő, jegy a zsebben, kukorica a kézben, kóla a tartóban és vártam, és elkezdődött, és magával ragadott a dzsungelillat, a robbanások fényei, a fegyverropogás.

Mikor John lopakodott, lehúzódtam a székben, mikor robbant valami összerezzentem, mikor lőtt, megmarkoltam a poharam, és újra kis kölyök voltam, aki maszatosan, egy fejpánttal a fején kúszik a sárban, miközben sárgolyókat hajigál rá a szomszéd kölök. Hihetetlen volt, úgyhogy muszáj volt megnéznem még egyszer, és noha nem szeretek ilyeneket mondani, érdemes megnézni többször is.

Képek - Port.hu

Lassan több BkV-s bejegyzésem lesz mint kéne, és igazán nem akarom a BKV-figyelő munkáját elvenni, de ezt akkor sem hagyhatom szó nélkül.

Mit képzelnek, és most ne tessék nyálfröcsögős kérdésre gondolni. Csak kérdezem, mire jó az, hogy tizedével szeretnék, /fogják is de pszt./ ritkítani Budapesten a bkv járatokat, hasonló módon, ahogy Miskolcon tették.

Ellősször is pofátlanul drágák már Így is a jegyek, bérletek. A járművek hatalmas része, inkább menne el retekszállónak, illetve csöves melegedőnek, és még ezt is elveszik, illetve „ritkítják”. Tudom én, egészséges a séta, de inkább sétáljon a vezír, aki ezt ki ötlötte. Ezzel csak azt fogják elérni, hogy akinek volt autója, de eddig közlekedett valahogy, az most mégiscsak beül abba a nyamvadt verdába, bűzős füstpamacsokat püffentve a világba. Ez Így nem fog menni, hosszú távon biztos nem, mivel ebből sok pénzt megtakarítani nem lehet. Várom a fejleményeket, hála az égnek az mindig van. És miközben ezt teszem, remélem nem szűnik meg a busz amivel ma, bemegyek a páromhoz. Akit bővebben érdekel, hogy melyik járatokat tervezik a nagy porcelán kagylóban lehúzni az megsasolhatja itt.

Forrás - Index.hu

Képek - Internet

Ismét billentyüzetett ragadtam, és az ok megint csak a BéKvé. Megszűnt a havi bérlet, azzal az indokkal, hogy Így nem kell tülekedni hó elején. Arról is szó volt, hogy mennyire jó volt az embereknek mikor még volt, merthogy hó első napjától, következő hó 5. napjáig volt felhasználható /azt meg sem emlitve, hogy ez csak akkor volt igaz, ha egy hónapra vettük meg/. Most meg itt vannak a harmincnapos bérletek, melyek nem is oly biztos, hogy harminc napig érvényesek. Mivel rendre elszámolják akarva, akaratlanul a kasszánál a bérletes kisasszonyok. Nem mintha visszamennék, nyáltól fröcsögő képpel lobogtatva a papirost miszerint.

-Elszámoltad lúvnya kártérítést követelek.

Egyrészt nem vagyok ily gonosz, másrészt lekakkantom azt az egy napot. Mindenesetre elég hamar reagáltak, már ha annak nevezhetjük. Mivel a mai nap mikor sorra kerültem a bérletkiadónál, meglepve tapasztaltam, hogy nem a szokásos babapopsi rózsaszín tollal irkálja a csajszi a kezdeti és lejárati dátumot, hanem egy pecsételővel. Meg kell jegyeznem, Így is sikerült neki elcseszni a dolgot, mivel túlságosan alacsonyra puttyogtatta a magenta számokat.

Persze ezzel még egy dolgot nyert a BKV. Ugyanis könnyebben megszűrik a bérletbuherátorokat, akik lekapirgálták a számokat, hogy újakkal pótolják, így hamisítva azt. Ettől függetlenül még mindig piszkosul drága a bérlet, a jegyekről és egyebekről nem is beszélve, miközben békás vezérek nadrágja duzzad. No de nem az erőtől, hanem zörgő bankjegyektől.

Hát igen, megszívtuk megint. Nem kicsit...

Képek – Stop.hu

Jön a tavasz, csicseregnek a madarak, kicsivel több mint egy hét múlva pedig Bálint nap. Nem vagyok az a romantikus fajta, de a Valentájsz déj engem is el tud varázsolni. A páromat főleg, aki mindenféle puha szösszenetett és szivecskét ad mindenkinek, aki csak az eszébe jut. Ez persze szép dolog, de én nem vagyok az a típus, aki bezombul és virágot csokival alapon ront kedvesére, szerettére.

Tavaly előtt a Ligetben töltöttünk el egy-két kellemes percet, tavaly pedig elvittem Balatonfenyvesre, ahol a nagybátyám nyaralója áll. Idén sajnos eléggé el voltam/vagyok foglalva, így nem volt időm semmivel sem előrukkolni. Így arra gondoltam, idő és használható ötletek hiányában segítséget kérek más fórumozóktól. Be is vetettem magamat a böngészésbe, és „gugli a barátom” címszóval egyből el is kezdtem keresgélni. Sokan alapjáraton elküldtek melegebb éghajlatra, illetve nemi hovatartozásomat firtatták azzal a címszóval, hogy és most megint csak idéznék: „hát a nőnek csak az kell, minek itt cifrázni a dolgot ugyi”. Egyetértettem és el is hagytam ama fórum topikot.

Tegnap azonban megint nekiálltam újból fórumozni és sokkal barátságosabb népekbe botlottam. Azt javasolták, hogy próbáljak meg a másik fejével gondolkodni, hogy minek örülne, illetve nézzek nőcis oldalakat, hátha ötletet kapok. Hirtelen bevillant egy kép egy előzőnapi beszélgetés foszlányból, ahol a kedves fiatalember azzal zargatott, hogy aki ennyire nyál, hogy a csajának ajándékot akar adni, az menjen egy nem átalakító műtétre, mert csak.

Hamar el is illant a kellemetlen érzés, és nekiálltam nőcis oldalakat bújni, elég sokat nézegettem meg, mikor is egy olyanra bukkantam, ahol azt hirdették, hogy találjam meg az igazit. Gondoltam én már megtaláltam, de ki tudja lehet, hogy rosszul döntöttem, inkább egy nyolcvanéves olajmágnás  asszonykához kellett volna hozzámennem, vagy mi. Nem ez volt a helyzet, mindenesetre megleltem a választ arra, hogy mit is tegyek, drága babácskám boldogságáért. Az oldalon egy játékot hirdettek, ahol az emberek megismerhetik álmaik lovagját oder álmaik hercegnőjét, egy vacsora keretében. Itt jött az ötlet, hogy elviszem a drágaságot vacsizni, no nem a mekibe ahogy sok gavallér fiatal manapság. Ami meglepő volt, hogy akár a szingli barátodat, barátnédat is benevezheted a játékra, hátha mázlija lesz, ha meg nem, legalább felrakhatod a kezedet, hogy istenem én mindent megtettem. A lényeg, hogy valami nagyon romantikus ötlettel állj elő. Mondjuk egy ilyennel:

A legnagyobb tömegben a 4-6 os villamos vezető fülkéjét elfoglalva /kellő kenőpénzzel of course/ kiíratom az információs kijelzőre, hogy mikor megláttalak sírni támadt kedvem a boldogságtól, hogy ilyen szépet láthatok.

Szabadon felhasználható, kedves férfitársaim. Aki kedvet kapott itt a link

Lehet mindenféle okosságot kitalálni, ötletet adni olyanoknak mint szerény személyem. Tehát jobb felkészülni, noha egyetértek azzal, hogy nem egy évben egyszer kell romantikusnak lenni.

Forrás: www.novagyok.hu

Képek: Internet

Minap böngészés közben akadtam a legújabb dilire, amely lefoglalja a sok kis bugyorképű jó népet a clickclickclick után. Nem mondom, kiskoromban nálunk is előszeretettel dúlt a nagy monopoly őrület. Bár jó apám mindig veres fejjel, a figurákat dobálva hagyta el szűk családi fészkünket egy-egy vereség után. Az aktualitás, ami miatt billentyűzetet ragadtam pedig az, hogy egy kis kattintgatással és szavazással megvan az esélyünk arra, hogy kis hazánk nevezetességei felkerüljenek a műanyag realitás göröngyös valóságába. És ehhez gyerekek nem kell mást tenni mint szavazni, juhhé! Mondhatnám, de nem teszem. Sokan kergettek ma azzal az őrületbe, hogy űzi falon hirdették fentebb említett oldalt, azzal a címszóval és most idéznem kell.

Könyörgöm, hol élünk?! Jól van, nem kell a fejemhez vágni, de annyira nehéz eligazodni a 21. században egy sima siteon? Mert mi van a mono főoldalán (www.monopoly.com)? Egy bazi nagy vote gomb! És mire való az kedves Gábor ha nem arra, hogy megnyomd asztat a gombot, hát nem??? Ezek szerint nem. Mindenesetre jó barátom figyelmébe, nem kell meggebedned, és nem kell felhozakodnod azzal, hogy te Kati néninél voltál németes. Csodálatos dologra fogsz bukkanni mikor megérkezel a szavazó gomb lenyomása után az oldalra: jobb oldalt van egy nyelv választó panel. Aztán regisztrálsz, szánalmas kis emilcímeddel, aztán igen, már oly közel a cél, csak annyi a dolgod, hogy kiválasztod -Magyarország- és megtalálod a mennyei mannát. Remélem arcodra szárad némi habos nyálbuborék ölelésében.

Szóval emberek, aki teheti szavazzon, elég szar a helyzet, ideje megmutatnunk mit is tudunk. Ollé

Téma : BKV

Új év, szép reményekkel teli gondolhatná az ember, egészen addig, ameddig el nem téved egy jegykiadó automatához, vagy egy jegypénztárhoz. No nem az a bajom, hogy egy jegy 270 forint lett, miért is akadnék ki ilyesmin, akadjanak ki a nyuggerek, a kevesebb bérből élők, hogy jegyet, vagy kenyeret vegyenek inkább. Szóval nem ez volt a problémám, mikor beálltam múlt héten a sorba a Blahánál. Megint előjöttek a régi emlékek: emlék.  Nem elég, hogy influenzásan mennek az emberek dolgozni, még ezt tudtára is adják az embernek azzal, hogy ragacsos zöld sugarakat lövellnek az ember felé, miközben sárgára száradt zsebkendőiket lobogtatják egykedvűen. Na jó elviselem én, nem vagyok cukorból, így fél órán belül már mosolyoghattam is a kedves kis pénztáros nőre, aki unottan írogatta rá a bérletemre a dátumot, kifizettem és indultam is, hogy minél messzebbre kerüljek a taknyos, emberszagú áradattól.

Ezután vettem észre, hogy megújult a bérlet, miután megpróbáltam beszuszakolni a kis tasakjába, vígan eltűnt a két kis rubrika, amiben a kezdeti illetve lejárati dátum volt feltüntetve. Mire ez tudatosult bennem, addigra már két csita szerű gnóm tornyosult elém, jegyet illetve bérletett követelve. Meg is mutattam legújabb szerzeményem, miért ne tettem volna, erre azt a választ kaptam, hogy nem látja mikor járt le, vegyem már ki. Mit tehettem volna, beleröhögtem a fejébe és előrángattam a bérletszelvényem, miközben hangosan arról próbált meggyőzni, hogy neveletlenségemet bizonyára jó anyámtól tanultam. Az biztos, meg az is, hogy mérnökök csoportjai, nem képesek egy olyan bérletszelvényt készíteni ami belefér a a szabvány tokba, meg az is biztos, hogy ezek az orangután szottyok nem képesek két lépésnél előbbre gondolkodni.

Igen, 2008 Budapest, BKV. Gratulálok, megcsináltátok.

Képek - Internet

Vége a karácsonynak, remélem senki nem kapott ételmérgezést a gazdaságos tecsó bejglitől, a töltött káposzta és libasült hegyektől.

Nem kell tolongani a plázákban, ezermérföldes sorokban, mosolyogva, vagy legalábbis úgy tenni mintha élveznénk az egészet, magunknak is bemagyarázva hogy itt a karácsony és ennek így kell lennie.

Nem is lehetnék boldogabb, hiszen kedvenc „ünnepem” jő el, hamarosan. Haverok, buli, szórakozás. Szilveszter pezsgődugós, konfettivel keveredett virsliszagú ünnepe. Már előbújtak az olcsó papírduda árusok, akik kedves szóval várnak mindenkit, akit arra fújt volna a téli csípős szél. Hallani a kellemes pukkanásokat, melyek az ünnep közeledtével ellepik majd a város kisebb, nagyobb zugait. Az áruházak legyenek kicsik, nagyok pedig megtömhetik zsebeiket, hiszen ilyenkor adják el éves pezsgő, virsli, lencse, bab készleteik nyolcvan százalékát.

Vészesen közeledünk a 2008-as évhez, mindenki gondolja végig az elmúlt évet, mit és miért tett jól, vagy rosszul. Ami pedig engem illet, viszlát 2008-ban.

B.U.É.K mindenkinek.

Képek - Internet

Lassan itt a karácsony, az emberek idegbetegek és idióták, mint mindig szent este közeledtével. Voltam oly balga, hogy ma elmentem én is ajándékkörútra, gondolván, hogy korán reggel, senki sem rohangászik az Andrássyn ajándékok után kajtatva.

Tévedtem. Tele volt a áruház. A nyuggerek, bandákba verődve, osztottak le mindenkit akik csak rájuk mert nézni.

Bármilyen meglepő valahogy vonzom az öreg, tepedt, táskás szemű goromba néniket, akik előszeretettel tolják kufferjukat, kerekded belem közepibe. Én mint a békesség méla követe, mosolyogva tűröm ezeket az atrocitásokat.

Egészen addig amíg nem bamják fel a fejemet. Az egyik aggastyán assasina olyan vehemenciával kezdett kiosztani, hogy az eszméletlen. Bolond volt, ez nem kérdés, bár döntsék el az olvasok, hogy mennyire normális az, aki egy szatyorral a fején paprikavörös dudaorral kiabál velem, merthogy voltam oly batár és fél perccel később mentem arrább, mint ahogy azt a néne akarta. Hozzá kell tennem, kedves voltam és nem csináltam a néni lógó haribó cimpáiból sem nyakláncot, sem napellenzőt magamnak, inkább tovább álltam.

Azért még egy két másodpercig hallgathattam a skandálást, hogy a mai fiatalok, meg hogy szégyellje magát, etecera, etecera. A legszebb az egészben, hogy még nincs itt a szokásos karácsony előtti hepaj. És fa sincs még meg.

Folyt. Köv.

Képek - Internet

Láttunk már aranyos tipegő kis robotkutyikat, édibédi robotgépeket, élethű robotgyereket. Jacko biztos örülne egynek. Mayat a robot bigét, aki olyan élethű, hogy sok férfi nyúlt magához örömében.

Most pedig itt van a hegedülő robot is. A japcsik nemcsak az autókhoz értenek, a Toyota mérnökei ugyanis elkészítették a legújabb zenélő robotot, trombitásuk már van, most jött a hegedűs, lassan összejön a gypsy band, esetleg ideje lenne egy-két táncosnő robotot is bevetni. Azt meg kell hagyni, hogy Kacuaki ért a dolgához, és nem nyúlt csalánba mikor a robotgyártást választotta fő üzletének. Az viszont kicsit morbid, hogy 2010-re már olyan robotokat terveznek piacra dobni, akik már szerves részei lesznek az emberiségnek. Füttyentek, és Roza a robottakker körbeszipolyoz bináris porzószervével. Esetleg jön Matuella a sexrobinátor, és kielégít tapadókorongjaival. Ez már a jövő zenéje, vagy mégsem?

Téma – Állatvilág

Régi hír, nekem mégis feltűnt a cikk, amit minap olvastam. Egy pasas a hajába gyűrt egy majmot, csempészés céljából. Akaratlanul is Ross jutott eszembe, és a kis kanos majmocskája, nem tehetek róla Jó barátok fan vagyok. Ezen felbuzdulva olvastam tovább a cikket.

Mint kiderült a Perui fiatalember, a kalapja alatt csempészte a repülőre a majmot. Ezek szerint, nemigen sasolnak a kedves utasok, fityegő, lifegő ruhadarabjai alá, így az sem lenne meglepő, ha egy fiatalember, egy méretes turbánnal a fején, próbálna New Yorkba röppenni.

A következő majmos hír, viszont kicsapta nálam a biztosítékot. Borneóban, egy eldugott kis falucskában ugyanis, szexrabszolgaként tartottak egy Pony nevű orangutánt. És ez még semmi, mivel csupaszra borotválták a majom hipererotikus testét a „kuncsaftoknak”. Gondolom sokkal izgatóbb egy szőrtelen majomcsöcsöt szopkodni.

Már el is képzeltem, ahogy Ponyra erőszakolnak egy D+ os csöcskosarat, egy szűk miniszoknyát, miközben a borneói kislányok rúzzsal és egyéb kozmetikumokkal kényeztetik buta majom pofáját. Igen, ezek vagyunk mi, tudattal rendelkező emberi lények.

Képek - Borsonline

Forrás - Borsonline

Téma – Szőke Ciklon

Az amcsi luvnya megmutatta, lehetne ez a címe mai bejegyzésemnek, de nem ez lett. Egyrészt azért nem, mert nem szoktam ilyen címeket adni, másrészt nem illene egy ilyen volumenű esethez egy ilyen cím. Kellie Pickler az American Idol egyik énekese /hasonló a mi megaszarunkhoz/ megmutatta, mi is lapul aranyló tincsei alatt.

Penészvirágok, némi pipamocskos nyállal elkeverve.

De ne rohanjunk előre, itt a videó mindenki nézze meg, aztán folytatjuk.

Most, hogy mindenki megnézte a videót, már lehet habzó szájjal rámfermedni, hogy mekkora kecseg vagyok. Biztos, hogy jó hangja van ennek a csajnak, és nem lehetett könnyű meggyőzni David „this is a mess” Hasselhoffot, és a többi tubafejű zsűritagot, arról, hogy ő egy született tehetség, de hogy a fejében nincs semmi, az tuti. Azt mondani, hogy Európa egy ország, mert ugye az már nem is gáz, hogyha nem tudja mi az, hogy Budapest.

Nálunk is megy a magyarított version, ott is hallani szépeket, no de akkor is. És mikor már az ember azt hinné csak izgult, azt mondja, hogy Európában mindenki franciául beszél, és Franciaország is ország, de nem tudja hol a pitliben van. Érthető kedvesem, még szerencse, hogy nem az eszedért szeretnek. Persze, nem kell messzire mennünk, itthon is kerek a celeb világa, nálunk is találni iq betyárokat.

Mint mikor megkérték Krisz „nagy sztár vagyok” Rudit, hogy köszönjön Pápának, mire az volt a válasza, hogy nem vallásos.

Na erre varrjunk gombot.

Videó - Indavideo

Képek - Internet

Téma – Celeb

Nem szeretek celebekkel szórakozni, mégis van valami báj, mikor az ember, egy ilyen személybe rohan. A mostani celeb, aki miatt billentyűt ragadtam pedig Kannácska lenne, a mi kis gyönyörű Paris utánzatunk, aki a bulvár szerint megint a kokó zsibbasztó, agyroncsoló, porcsikocskáihoz nyúlt. Nem tudom ebből mi igaz, nem is érdekel, simán elfelejtették, és ezen Havas könyve sem segített, és most megint az orrunk előtt akar parádézni, hogy előtérbe kerüljön. Hogy mivel, hát megszokhattuk tőle, hogy bármivel. Az tuti, hogy nem egy átlagos lány életét éli. Ha ezt tette volna, már valahol lenne, és nem negyed gramm kokszot tömködne taknyos orrába. Ami biztos, hogy az elmúlt időben, nem arról írtak az újságok, hogy mennyire jól menne a sora. Lehet az tett be neki, hogy a kutyája majdnem megevett egy nénit, talán nem.

Mindenesetre nem aggódom, megoldja Anna így, vagy úgy, jobb lenne drogok nélkül, de hát hallgatna is egy egyszerű, jó munkásemberre? Nem hiszem.

Képek - borsonline

Téma – Karácsony

Egy hét múlva December, a takonypócok kedvelt ünnepe, a Mikulás is közeleg. Beindult a nagyipari reklámozás, sírós, fosós babákkal, kalózhajókkal és nedvedző játék mackókkal. Annak ellenére, hogy több panasz is jött az ORTT-hez az új Tesco reklám miatt. Mert, hogy van az, hogy egy jóllakott napközis, arra kéri a mamuskát, hogy az ő Jézuskája a Tescóból hozza az ajándékokat. Az egyik szülő, azzal indokolta feljelentését, hogy mikor ő három éves volt, az egyik purdé megsúgta neki, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékokat, hanem az ősök, és ez mély sebet ejtett amúgy is túlfejlett szívén, ezért nem engedhette, hogy gyermeke álom világa szétpukkanjon, mint egy színes takonybuborék.

Az persze nem zavarja a nénit, hogyha végigmegy a kölökkel, október közepén egy bevásárlóközpontban, három mikulás és egy tucat önjelölt Jézuska omlik, lihegve a gyermek tipegő fuszeklija elé.

De azt a gyerek már nem érzékeli, hiszen nyakig merülve szálldoss, kis álombirodalmában, miközben nyáltól nedves állal vihog a színes karácsonyfagömbök gyürüjében.

Képek - Internet

Téma – Mozi

Ódzkodva ültem be a moziba tegnap este, egyrészt sokat nyúztam ezt a gamét, takonypóc koromban, másrészt rohadtul nem szeretem a könyv/ képregény/játék adaptációkat. Azért voltak jók is, lásd örök kedvencemet a 300 c. gyönyört, vagy a Batman Beginst. Mindenesetre beültem, mivel az embernek kúltúrálódnia kell, az I-max meg sehol. Szóval, vettem mindenféle fogroncsoló italt, némi sós, zacskós izét, /amit, majd a film végén természetesen magamra öntök, mint mindig/. És vártam, hogy kezdődjön az elcseszett adaptáció. De nem, hihetetlen, de jó volt/kac, kac/. Én balga azt hittem, hogy visszaadja azt az élményt, mint amit a játék nyújtott. Lehet Timothy Olyphant tehet róla, aki a Die hard 4.0- ban volt a fő genyó.

Nem lövöm le a poént, akit érdekel, az megnézi a trailert, aztán a filmet, de azt kell mondjam csalódtam ebben az adaptációban is. Vér, izzadás, akció az volt, bár nekem az egyetlen akció az volt, mikor a film közepén valaki elkezdte rugdosni a székemet, én meg a pofájába vágtam egy nyáláztatta kukorica szemet, miközben dühösen nézett ki, hatalmas zsírgaluska fejéből.

Szóval aki akarja nézze meg, de ne számítson nagy durranásra.

Forrás - IMDB

Videók - youtube.com

Képek - IMDB

Téma - Celeb

Győzike újra támad. Most a saját védjegyű óvszerével támadja a népeket. Nem is tudom, talán ez egy utolsó segélykérés, talán csak én értek valamit félre?! Mindenesetre a Romantic néven futó gumisapka, egyre népszerűbb lesz. Bizonyára a nagy Don Juan, remek tapasztalatokkal rendelkezik e téren. Az viszont egészen kedves tőle, hogy nem csak a gazdag szexőrültekre gondolt, amikor megalkotta a kondomok királyát, hanem azokra is, akik nincsenek megáldva a mennyei pénzmagokkal. Az, hogy a kettő miben különbözik, az árukon kívül nem tudom. Az biztos, hogy nem hazudtolta meg régi önmagát, hiszen zebracsíkos gumifuszeklit is alkotott, gondolom azoknak, akik szeretnének egy zebra bőrébe bújni aktus közben. Akik pedig megéheznének a nagy hajtás közepette, azoknak juthat a Győzi -féle mogyoróból is, már ha van hozzá gusztusuk

Videó

Képek - Velvet

Videó - juj.hu