Téma : BKV
Új év, szép reményekkel teli gondolhatná az ember, egészen addig, ameddig el nem téved egy jegykiadó automatához, vagy egy jegypénztárhoz. No nem az a bajom, hogy egy jegy 270 forint lett, miért is akadnék ki ilyesmin, akadjanak ki a nyuggerek, a kevesebb bérből élők, hogy jegyet, vagy kenyeret vegyenek inkább. Szóval nem ez volt a problémám, mikor beálltam múlt héten a sorba a Blahánál. Megint előjöttek a régi emlékek: emlék. Nem elég, hogy influenzásan mennek az emberek dolgozni, még ezt tudtára is adják az embernek azzal, hogy ragacsos zöld sugarakat lövellnek az ember felé, miközben sárgára száradt zsebkendőiket lobogtatják egykedvűen. Na jó elviselem én, nem vagyok cukorból, így fél órán belül már mosolyoghattam is a kedves kis pénztáros nőre, aki unottan írogatta rá a bérletemre a dátumot, kifizettem és indultam is, hogy minél messzebbre kerüljek a taknyos, emberszagú áradattól.
Ezután vettem észre, hogy megújult a bérlet, miután megpróbáltam beszuszakolni a kis tasakjába, vígan eltűnt a két kis rubrika, amiben a kezdeti illetve lejárati dátum volt feltüntetve. Mire ez tudatosult bennem, addigra már két csita szerű gnóm tornyosult elém, jegyet illetve bérletett követelve. Meg is mutattam legújabb szerzeményem, miért ne tettem volna, erre azt a választ kaptam, hogy nem látja mikor járt le, vegyem már ki. Mit tehettem volna, beleröhögtem a fejébe és előrángattam a bérletszelvényem, miközben hangosan arról próbált meggyőzni, hogy neveletlenségemet bizonyára jó anyámtól tanultam. Az biztos, meg az is, hogy mérnökök csoportjai, nem képesek egy olyan bérletszelvényt készíteni ami belefér a a szabvány tokba, meg az is biztos, hogy ezek az orangután szottyok nem képesek két lépésnél előbbre gondolkodni.
Igen, 2008 Budapest, BKV. Gratulálok, megcsináltátok.
Képek - Internet
